2014. április 9., szerda

Kötelék


Angyal, csillag hull
Lelkedben vihar dúl.
"Hogy vagy?" kérdezem,
Hazudsz, de elhiszem.

Tudod, hogy mennünk kell,
messzire futunk el.
"Kezemet megszorítsd!"
Ne félj! "Ne hagyj itt!"

"Semmi nem maradt,
Nap és Hold alatt."
"Itt vagy még velem."
"Nem kéne, hogy így legyen."

"A világ őrület,
nem lesz jobb vagy szebb.
Hallgass és figyelj,
tedd, amit tenned kell!"

"Aludj, szunnyadj el!
Éjjel szöknöm kell.
Hibáztam, jól tudom!
Seb, könny az arcomon."

"Elrejted mit érzel!"
"Kérlek, engedj el!"
"Meghalsz, nem érted?ˇ"
"Nekem nem jár az élet!"

Csendünkben egy világ,
az óra körbejár.
A szemed izzó mély.
A lelked angyalé.

"Szétváltak útjaink."
Lelked megérint.
"Soha nem felejtelek."
Őrizd meg a hited.

"Látjuk még egymást?"
A szívem nagyon fáj.
"Ha kellenék itt leszek!"
Az Isten legyen veled.


Megpróbálom összefoglalni, hogy végül is mi lenne ez az izé: Supernatural, Destiel, angst fanvers, párbeszéddel.
Ez utóbbi teljesen véletlen volt, de a szerkesztéssel megpróbáltam rendbevágni, remélem érthető lett. A döltbetűk a bámulunk egymás szemébe érzület megnyilvánulása akart lenni, csak hogy teljesen világos legyen.
Maga a vers iratpakolás közben született, mert rémesen unatkoztam, de a musicales beütés nem tudom honnan jött, de átgépelés közben nagyon előttem lebegett a színházi megoldás. Mondanám, hogy elgondolkodok azon, hogy mit tettem, de úgyse használna.

12 megjegyzés:

  1. Nyüssz. :(((( Jaj nekem, nyüssz. :( Hogy tudsz úgy írni, hogy van amit az eszem nem fog fel olyan gyorsan, de a szívem igen, és belemar és fáj, és jaj nekem. Ez annyira szép volt. És a kép is telitalálat. Rövid volt, de átjött az a Destiel feeling, amiért imádjuk őket.:) Ugye mondanom nem kell, hogy kérek még ilyet. :) Jót tett ma neked az iratpakolás. :)

    Szerintem már ötször elolvastam... És ötször fáj.:( Megint csak annyit tudok mondani, hogy nyüssz. :( Lassan már kívülről fogom fújni. :) Nem tudok betelni vele. Egy Istennő vagy! :) Gratulálok, csodaszép, ááááá, nem térek magamhoz.:)

    Újabb három elolvasás... Esetleg egy időbeli, nagyjábóli behatárolást kérhetek majd?:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A tudomány még keresi a választ, de ezt az írók úgyis jobban értik. A dolgohoz köze van a dallamnak, annak, hogy jómagam is szívszakadva írtam (és káromkodva szerkesztettem, mert a benti gép csak a HTMLt fogadja el), és az egyszerű, letisztult forma sokkal erősebben adja vissza a fájdalmat. Jelen esetben.
      A képpel úgy voltam, hogy majdnem chibit tettem ki, de aztán megláttam ezt.
      Az iratpakolás mindig jót tesz, mert amilyen monoton, unalmas munka segít ellazulni és ha nem akarok agyf@szt kapni kénytelen vagyok valami kreatívat is csinálni :)
      A büszkeségtől dagadozó mellel nyujtogatok feléd egy zsebkendőt, mert én folyamatosan valami ilyesmit érzek a sorozattal kapcsolatban, és annyira örülök, hogy átjött! "szolidan lebeg a felhők felett"
      Köszönöm, köszönöm, köszönöm, teljesen random módon fognak még érkezni ilyeket, mert szeretem a verseket.

      Asszem valamikor a nyolcadik évad vége-kilencedik évad elején játszódik, pont ahhoz köthető, hogy Dean kidobja Cass szűrét.

      Törlés
    2. Hát, ezek szerint téged is sokkolt, amikor elküldte szegénykémet.:( És voilá, mily kicsi a világ, tegnap én is ennek kapcsán kezdtem el írni egy novellát (asszem csak az lesz), amit említettem is neked.. Csóri Cas.:(

      Örülök, hogy a sok munka közt legalább le tudtad valamivel vezetni a feszkót. Megérte, és nem gonoszságból mondom, de ha ilyen jó hatással van rád a munka... Oké, ezt a mondatot inkább nem fejezem be.:) Várom a többi ilyen kis szösszenetedet.:) A melled pedig nyugodtan dagadozhat, megérdemled.:)

      Törlés
    3. Csaltam. Spojlerből tudom, hogy elküldi. De mivel egyfolytában elküldi, a asorozat alatt minimum háromszor volt összezörrenésük, szóval nem volt nehéz az érzést visszaadni.
      A világ igenis kicsi, ez bizonyított tény.

      Ne, tényleg ne fejezd be ezt a mondatot.
      Várd csak, talán felérek a várakozáshoz .)

      Törlés
  2. Gyönyörű volt, egyszerűen lenyűgöző. Mivel nem ismerem a sorozatot csak a szavakat figyeltem, a szerkesztést, a hangulatot - csodálatos volt. Nagyon tetszett. Köszönöm az élményt, még sok ilyet♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örömmel szórom a nyakatokba a kis sokklevezetéseimet, mert olyan szélpségesen toleráljátok, hogy spontán musicallel hálálnám meg. De így csak egy vérszegény igérettel, hogy hozok még verseket.
      A szerkesztéssel szenvedtem, te a legteljesebb mértékben megérte a jelek szerint.
      A boldogságtól dalolni tudnék!

      Törlés
  3. Na, akkor most elregélem mi történt.

    Rám jött délután az írhatnék, de mielőtt bármibe is kezdtem volna felnéztem hozzád. Mondom: "Jé, egy vers." aztán mikor végig olvastam már úgy voltam vele, hogy: "Inkább hagyom a vers írást."

    Olyan szépen csengő, fájóan szomorú az egész, hogy csak na. Nem igaz, hogy te ilyen tüneményeket kisujjból rázol ki iratpakolás közben, én meg fele ilyen jókat (se) vérrel, verejtékkel. Szóval, amit ebből ki akarok hozni: bámuld az irigységtől zöld képem, és hallgasd, ahogy a monitor előtt kábultan azt mondogatom „gyönyörű”.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Te csak ne hagyd a versírást! Abba ne merd hagyni, vagy rádküldöm Hannibál Lecter urat, hogy motiváljon! És azt te sem akarod.

      Hidd el ebben is volt vér és veríték, mert az a nyomorú papír összeszabdalta a kezemet, de nem ment ez olyan könnyen. Nem mertek bejönni a többiek az irattárba, mert csak az látták, hogy a négy égtáj felé álló hajtincsekkel, fogam között tollal, szemüveg mögött tébolyultan izzó tekintettel motyorászok valami olyasmit, hogy "basszus, ez a ritmus, de akkor mi rímel arra, hogy elváltunK, Semmi! Nem már! Akkor még egyszer előről!" és közben bőszen szórja a helyére az ügyiratokat.
      Én lettem az irattár fantomja :)

      Figyelj, nagyon zöld vagy. Nem kérsz egy vödröt?
      NAgyon kedves vagy, de igazán, egy tündérke.

      Törlés
  4. tudod, hogy szerelmes vagyok a verseidbe, tudod, hogy kilóra meg tudsz venni velük, szóljanak azok az átkozottak bármiről is, és persze ez sem kivétel. a hangulata, a szavak, minden. sírva szűkölök egy sarokban, annyira szép. <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudod, hogy szerelmes vagyok a képeidbe, tudod, hogy kilóra meg tudsz venni velük, ábrázoljanak bárkit is.
      Úgyhogy egy-egy.
      Hozzád bújok ott a sarokban, vigasztalólag, meg azért, hogy felvegyem a szükölésed. Bizarr csengőhangokat gyűjtök :)

      Törlés
  5. Fantasztikus, egyszerűen fantasztikus. :) Nagyon irigyellek a tehetségedért. Én a sajátjaimat másodszor elolvasni sem merem, nem hogy blogra kirakni. (Egyébként régóta tervezem, hogy írok neked kommentárt valamelyik művedhez, de egyszerűen ültem a monitor előtt és semmi. Újra olvastam, a kedvenceimet és megint annyira lenyűgözött, hogy nem tudtam mit írjak. Szóval büszke vagyok, hogy sikerült.)
    Szóval, megint csak: a versed gyönyörű. Én megkönnyeztem és csak így tovább.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ilyenkor, mikor valaki megszólal a háttérből, valamiféle szégyenlős boldogság fog el, hogy sikerült szóra bírnom. A könnyeid pedig egyenesen igazgyöngyök, nekem ez az igazi mérték, hogy ilyet váltottam ki belőled.
      A büszkeséged immáron az enyém is, hidd el, ezzel mindent elmondtál. Ó és nagyon tetszik, mind a neved, mind az avatarod, a kommented pedig plusz gyönyör.
      Köszönöm szépen, igyekszem felérni az elvárásaitokhoz. Most pedig csendben vigyorgok tovább, hogy irtál nekem!

      Törlés